A stressz hatása a mentális és fizikai egészségre

Sajnos a stresszt senki sem kerülheti el. A stressz mindannyiunkat érinthet, legyen szó iskolai követelményekről, családról vagy akár elfoglalt szülőkről, jelen lesz életünkben. Míg a mérsékelt stressz néha jótékony hatású, addig a túl sok stressz mind fizikai, mind mentális egészségünkre káros hatással lesz. Ha túl sok stressz ér bennünket szervezetünk egyértelmű jeleket fog adni számunkra. Ilyen lehet például:  

• tartósan rossz közérzet 
• szorongás, depresszió, ingerlékenység 
• pánikrohamok, esetleg pánikbetegség 
• soványság, elhízás 
• csökkent ellenállóképesség 
• nőknél a menstruáció megszűnése 
• hajhullás 
• fejfájás, fülzúgás 
• magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések
• ízületi fájdalmak 
• emésztőrendszeri tünetek

Nézd meg ezt a videót!
How stress affects your body - Sharon Horesh Bergquist 

A krónikus stressz a szervezet minden sejtjét érinti. A krónikus stresszben olyan hormon, illetve neurotranszmitter-szint változások alakulnak ki, amelyek a sejtekben gyulladásos folyamatokat indukálnak. Ezek leginkább csak laboratóriumi úton mutathatóak ki. Az immunfolyamatok hatására a vérben gyulladási faktorok szabadulnak fel, végül különböző betegségek alakulnak ki. A gyulladásban roncsolódott érszövetben lelassul a keringés, ez vérellátási zavarokat okozhat. A sérült szövet felületén "rekedt" anyagok lecsapódnak az ér belhártyáján, és érszűkület, vérrögképződés vagyis trombózis kialakulásához vezethet. Az agy oxigénhiányával járó gyulladásos megbetegedések nemcsak sztrókot okozhatnak, hanem számos nehezen kezelhető megbetegedés alapját képezik, ilyen az epilepszia, Parkinson vagy Alzheimer-kór és a depresszió. Létezik tehát egy egymással összefüggő, hormon- és immunrendszer, mely az egész szervezetünkre hatással van és rendkívül érzékenyen reagál a pozitív és negatív hatásokra. A magzati korban elszenvedett, állandóan fennálló anyai stressz fokozza a koraszülés, illetve a babák alacsony testsúllyal születésének veszélyét. A nagy mennyiségű anyai stresszhormon, amely átjutott a méhlepényen, nagyban csökkenti a gyermek stressztűrő képességét, mely később hiperaktivitáshoz vezethet. Nő az autoimmun-betegségek, a különböző típusú allergiák, az asztma, magas vérnyomás és a cukorbetegség veszélye. Azok a gyermekek, akik krónikus stresszhatás alatt fejlődtek, nehezebben tanulnak meg beszélni, játszani, nehezebben sajátítják el a szociális készségeket. Ennek következtében a stressznek sejtkárosító és viselkedésszabályozó hatásai is vannak. A stresszre legérzékenyebben reagáló agyi területek egyértelműen a kortizol-receptorokban gazdag régiók, ezek sérülései alakítják elsősorban a krónikus stressz tüneteit.